Produkciók

 

Hegedűs a háztetőn

A produkció létrejötte tulajdonképpen Kerényi Imre nevéhez fűződik, aki 1996 őszén vitte színpadra a darabot, de nem a hagyományos módon. A gyakorlattal ellentétben - színészek a színpadon, szimfonikus zenekar a zenekari árokban -, a színészeken kívül a zenekar is fent van a színpadon, részt vesznek a színpadi mozgásban, játékban, mintegy "belerendezve" a színpadi látványba. Azonnal reagálnak az eseményekre, főleg a Hegedűs, aki Tevje lelke, aki a színészi játékot kiegészíti a zene nyelvével. Ezzel különösen bensőséges hangulat alakult ki, ahogy a kis falvak életének is szerves része volt egy-egy klezmer zenekar.

 

 

 

 

Purim, avagy a sorsvetés

 

1999-ben Kiss János, a Győri Balett igazgatója felkérte Fegyát egy közös produkcióra. A Purim nem más, mint a Jávori Ferenc által írt és zenekara által előadott zene, Turán Róbert szövegkönyve és dramaturgiája, amely Eszter könyvét vette alapul, és amelyhez még csatkakozott a William Fomin által koreografált, a Győri Balett táncosai által előadott tánc.

 

A darab érdekessége a művészetek ötvözetén kívül az, hogy maguk a zenészek itt is megjelennek a színpadon. A bemutatóval egyidőben jelent meg az együttes azonos nevű CD-je is. A bemutatóra 1999 június 5-én került sor Győrött, és egy héttel később Budapesten, a Thália színházban.

                                                                            

 

Klezmer Szvit

 

A Budapest Klezmer Band megkísérelte a klezmer és a klasszikus zene ötvözetét is, művelve az évezred rendkívül divatos zenei formáját, a "crossover”-t. A kölcsönös, egymás zenéje iránti érdeklődésben, a Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenymestere, Rolla János felkérte a Budapest Klezmer Band alapítóját, hogy egy olyan művet komponáljon, amelyben a két együttes együtt játszhat. Ez a "Klezmer Szvit”, amelyet 1999-ben mutattak be a Dohány utcai zsinagógában, és azóta minden évben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is előadják mindig újabb tételekkel kibővítve. Végül a tíz tételre bővült műből a Magyar Rádióban CD-felvétel készült.

 

 

Klezmer Táncszvit

 

Kiss János, a Győri Balett igazgatója - a "Purim" sikerei óta - figyelemmel kíséri a Budapest Klezmer Band tevékenységét. A Klezmer Szvit hallatán újra felmerült benne a gondolat, hogy kísérletet tegyenek egy új közös produkcióra. A BKB vezetője ajánlását a társulat örömmel fogadta, mivel, ahogy a táncosok mondják: nekik kihívás az élő zenére való táncolás.

 

Így már három együttes közös művéről beszélünk. Hasonlóképpen a "Purim"-hoz, a BKB és így már a Liszt Ferenc Kamarazenekar is a színpadon játszanak, ahogy őket a 3 koreográfus: Bozsik Yvette, Román Sándor és a balett-társulat egyik oszlopos tagja, William Fomin a Győri Balett táncosai mögé "berendezte" .

 

A produkció bemutatója Győrött volt, 2003 május 23-án.

 

 

Spiel Klezmer, spiel!

 

A produkció hamburgi felkérésre, színházi előadássorozatnak készült. Könnyen követhető az előadás fő vonala: a klezmerzene története, egészen a kezdetektől, Kelet Európából elindulva, az amerikai érvényesülésen át, - visszaszivárogva Európába, új műfajként, - először Magyarországon, Jávori Ferenc (Fegya) alapítóval, a Budapest Klezmer Band-en keresztül,

 

Ami a magas színvonalú zenén kívül, az igazi szórakoztatást jelenti, az a muzsikusok "színészi" játéka. Az eddig tőlük soha nem látott helyzetek sorozatában bizonyítják, nemcsak kitűnő zenészek, de jó színpadi figurák, ügyes "játékosok". Ezt bizonyította a hamburgiak áttörő lelkesedése, az együttes fergeteges sikere az október elsejei hamburgi bemutatón.

 

Még egy kis történet követhető: egy fiú, aki mindenáron a zenekar tagja akar lenni, de ők nem akarják befogadni. Különböző trükkökkel próbálkozik a fiatalember, de a zenészek mindig elkergetik. Mígnem az újságban megjelenő nagy üzleti lehetőséggel kerül újra a színpadra, - persze ezek után beveszik őt a csapatba. Ez a nagyszerűen játszó fiatalember nem más, mint Bíró Eszter, aki nemcsak szépen énekel, hanem tanulta is a színészetet.

 

De a zenekar minden tagját ki lehetne emelni, mindenkiről csak a legjobbakat lehet mondani, de a leglényegesebb, hogy amit Balatoni Monika színjátékban "kihozott" mindenkiből, az 100%ban a zenei hangzás javát is szolgálja. A sok humor, a mozgás, gegek színessé varázsolták a zenét, és az együtt muzsikálás boldogsága átterjed a publikumra, amely legszívesebben egyszerre mindenkit átölelne.

 

A zenekar legújabb tagja, Gazda Bence, kitűnő és bámulatos hegedűtudásával és kedves jelenlétével belopta magát mindenki szívébe, ezzel ő is a család tagja lett.
 

 

 

Jávori Ferenc "Fegya" : Menyasszonytánc
klezmer-musical

Indig Ottó színműve alapján írta: Kállai István és Böhm György
Dalszöveg: Miklós Tibor
Művészeti vezető: Kerényi Miklós Gábor
Rendező: Béres Attila

 

A világ első Klezmer-musicaljének ősbemutatója az Operettben, 2006. március 17.!

 

Eddig is a zenekar színházi zenekar is volt, például a "Hegedűs a háztetőn"-ben, csakhogy itt most "saját" musical-ről beszélünk, amelynek tehát klezmer-musical a műfaja, és mint ilyen, eddig egyedülálló a világon. A zenekar szólózenészei szintén a színpadkép részei.

 
A történet egy erdélyi román-magyar-zsidó településen játszódik. Bárány András - a módos gazda fia - éppen legénybúcsút tart, házasságra készül a szegény, de igen szemrevaló Patkós Rózsival. Ez a legénybúcsú kissé elhúzódik, ugyanis mint kiderül, Rózsi nem rendelkezik az esketéshez szükséges papírokkal. Miután szülei meghaltak, se ház, se pénz, se a lányra vonatkozó papír /születési, vagy keresztlevél/ nem maradt utánuk. A lány az uradalomban dolgozik és ott is lakik. Cosma jegyző - Majzikné tanácsára, aki mindent tud, ami az utóbbi 50 esztendőben itt a településen történt - a Kolozsvári Gyermekmenhelyhez fordul információért. A menhely válaszából kiderül: Rózsi valóban nem a Patkósék lánya, csupán örökbe fogadták, s sajátjukként nevelték fel. Az igazi apa, néhai Blum Salamon malomtulajdonos, az anya pedig a megejtett mindenes Weisz Regina, aki a szülés után hamarosan elhunyt. A "bűnjelet" titokban adták be az otthonba.

 Tehát kiderül, hogy az eddig kereszténynek hitt Rózsi, tulajdonképpen zsidó! Amiről fogalma sincs, hogy micsoda! Hiszen eddig hithű katolikusként járt a templomba, gyónt és áldozott, s ha valami problémája volt, Szent Antalhoz fordult segítségért. Bárány András összeroppan a szörnyű fordulat hatására. Nem elég, hogy a menyasszonya lelenc, ráadásul még "Blum" lány is?! Úgy érzi, el kell tűnnie, el kell menekülnie a világból. Apja tiltakozása ellenére önként jelentkezik katonának.
 

Rózsi hiába védekezik azzal, hogy "Nem mindenki olyan szerencsés, hogy oda szülessen, ahová szeretne!", eddigi környezete, ismerősei, barátnői is kitaszítják. A kétségbeesett Rózsit a helység zsidó kocsmárosa, a filozofikus hajlamú Herskovics bácsi veszi védőszárnyai alá. Otthont nyújt neki és - a maga módján - tanítani kezdi új hitére.

Blum Salamon felesége először felháborodik, mikor kiderül elhunyt férje csapodársága, majd kíváncsi lesz Rózsira. Mindig is gyermeket szeretett volna és ez a törvénytelen perszóna mégis csak Blum ivadék...Mellesleg Blumnénak valamikor Herskovics is udvarolt, de az asszony - ki tudja miért? - mégis csak a gazdag malomtulajdonos választotta. Blumnénak megtetszik Rózsi és a lányaként szeretné nevelni, magával vinné a jómódba, a zsidó közösségbe. Csakhogy ott sem fogadják el, onnan is elüldözik a szerintük nem közéjük való, "lényegében még keresztény" teremtést...